2013. április 9., kedd

7.rész Autóbaleset.

-Mi történet?-kérdeztem
-Hogy mi történt?Az hogy átvertél. Átvertél, pedig szerettelek, és most óriásit csalódtam benned-mondta Zayn idegesen
-Én nem mondhattam el. Már vége van az egésznek.
-Igen, ahogy mondod, vége van-mondta, majd kiment
A többiek szúrós szemekkel néztek rám. Nem tudom mit tegyek.Azt hittem most már minden jó lesz, de kiderült, hogy nem. Csak rosszabb lesz. 
Niall csalódott arckifejezést vágott.Akkor most, azt jelenti, hogy te nem vagy....
Igen-mondtam-nem vagyok az unokatesód. Sajnálom-mondtam, majd kimentem.
Tara velem jött. Ő is elmondta, hogy kém volt, de Harry tudta, és a többeknek nem muszáj tudniuk róla.Ő ott maradt velük, én elmentem.Nem tudtam, hogy mit tegyek. Hiányzott Zayn. Nagyon is. Szörnyen.Nélküle nem érek semmit. Ő volt a támaszom, az igazi szerelmem. De most vége, ezt ő mondta. Éppen a
kocsival haladtam az úton. nem tudtam, hová, csak mentem. Elgondolkoztam, majd egy csattanást láttam, és fájdalmat. Fájdalmat, ami elviselhetetlen volt.


*Zayn szemszöge*
Nagyot csalódtam Jenniben. Szerettem, tiszta szívből, de elárult, és ezt nem tudom megbocsájtani neki.
A TV-t néztem, mikor hirtelen a híradó kezdődött. Megnéztem, mert kíváncsi voltam mi történt a városban.
-Egy fiatal lány frontálisan ütközött egy másik személygépkocsival London határánál.A lánynak egyenlőre csak a nevét tudni. Jenni Robert!
Mikor meghallottam, rögtön a kocsimba szálltam és elindultam a helyszínre. Nagyon aggódtam, mert mindennél többet jelentett nekem. Ha meghal, én nem is tudom mit csinálnék. Az életem nem ér nélküle semmit sem. Szeretem, és most már csak az a fontos, hogy felépüljön.
A helyszínen nagyon megdöbbentett a látvány. Mindenütt az autó darabjai hevertek,de ami most következett, az volt maga a rémálom. Ott volt, Ő, ott feküdt, és nem tudtam rajta segíteni. Egy világ omlott össze bennem, össze törtem, testileg, lelkileg egyaránt.

2013. április 7., vasárnap

6.rész F.B.I. house

Zayn jött be  a szobámba. Látta, hogy szomorú vagyok.
-Mi a baj?-ölelt magához
-Semmi-erőltettem egy műmosolyt.
-Nem, látom, hogy baj van-mondta
-Nem mondhatom  el, mert akkor örökre megharagudnál, amit meg is értenék. Egy szörnyeteg vagyok-mondtam neki-jobb lesz, ha most elmegyek egy kis időre. Délután visszajövök-mondtam, meg sem várva a válaszát.
***
A Hyde Parkban sétálgattam. Láttam egy csomó szerelmes embert. Milyen boldogok is  együtt. Én miért nem lehetek normális? Miért kell ilyen hülye életet élnem? Gondolkodásomat Tara zavarta meg.
-Szia-mosolygott
-Szia. Te meg hol járkálsz egész nap?-förmedtem rá
-Harryvel voltam-mosolygott még mindig
-Mi? Hogyhogy? Tudod, hogy nem lehetsz vele. Ahogy én sem Zaynel. Nagyon szeretem, az életem is odaadnám érte, de ezt most abba kell hagyjuk. Ha odavész minden, akkor oda, de én már nem bírom ezt az örökös hazudozást. Két hete mindig ez van. Hazudnom kel, ha a Főnökkel találkozok. Hazudnom kell, ha telefonálni akarok. Mindig csak hazudnom kell-mondtam neki
-Tudom, de én...én nem tudom itt hagyni őket-mondta
-Nem is kell-mosolyogtam-elég, ha a Főnöknek elmondjuk, hogy ki akarunk lépni, és reménykedünk, hogy megérni-mondtam
-Akkor mire várunk még mindig?-kérdezte mosolyogva, majd elindultunk vissza az F.B.I-hoz.
***
-Itt is vagyunk-mondtam
Bementünk az épületbe, és minden eszembe jutott. Gondolkoztam.Bent már várt a Főnök.
-Jó napot-köszöntem
-Sziasztok-köszöntött minket-miben segíthetek lányok?-kérdezte
-Ki szeretnénk lépni. Tudjuk, hogy nem teljesítettük a feladatot, de nem bírjuk ezt a hazudozást-mondta Tara
-De, teljesítettétek a feladatot. Megváltoztattad Jenni  Zayn életét, mert megváltozott miattad-mondta. 
-És mi lesz a kilépéssel? Megengedi?-kérdeztem
-El van rendezve. Figyeltem önöket, és tudom, hogy nagy fordulatot vett az éltük. Tudtam, hogy ki fognak lépni.Megértem, úgyhogy mostantól élhetnek nyugodtan, boldogan-mondta a Főnök, mire mi Taraval már ugráltunk örömünkben.
***
Kiértünk az utcára, és visítozva szaladtunk örömünkben. Hazaértünk, de mindenki feszült volt. Odamentem, és kérdeztem:
-Mi a baj?
Mindenki megvetően nézett rám. Nem értettem semmit...

2013. április 5., péntek

5.rész Magyarázat, sírás...

Jól keltem fel, sütött a nap. Az utca is gyönyörű volt a nap fényétől.Reggel nagyon jól érzetem magam, mert együtt vagyunk Zaynel. Nem tudom hogy szerethettem ennyire bele 3 nap alatt, de így van. Most éppen nagyon boldog vagyok.A telefonom csörgött. Fel is vettem.
*Harry szemszöge*
Reggel lefelé mentem a konyhába. A többiek elmentek valahová. Csak én és Jenni voltunk lent. Jenni telefonált. Akaratlanul is meghallottam, hogy mit beszélt.
-Igen..nagyon jól haladunk, nem, nem tudják, hogy én is Tara kémek vagyunk...-mondta, és ekkor el állt a szavam. Hogy Jenni kém? És még Tara is? Ezt hogy tehették?-kérdeztem magamtól. Mire végiggondoltam az egészet, Jenni le is tette a telefont. Úgy gondolta, hogy kérdőre vonom.
-Jó reggelt-köszöntem neki, mire megijedt
-Neked is, hogy hogy itthon vagy? Miért nem mentél a többiekkel?-kérdezte
-Mert nem volt kedvem, és gondolom azért mertél csak így simán beszélgetni valakivel,mert megtudtam,hogy kémek vagytok Taravál. Hogy tehettétek ezt?és miért kell mindent csinálni? Ha jól tudom, te és Zayn együtt vagytok, nem?-mondtam neki
-Ez hosszú,nem tudom neked elmagyarázni. Régen történt, 12 éves voltam. Egy kémsuliba kerültem, ott ismertem meg Tarat, 5 éve Az F.B.I.-nak dolgozom most éppen, és azért jöttünk ide, mert meg kel változtatnunk Zayn életét. De nem tudjuk, hogyan, csak annyit, hogy meg kell változnia, és igen, együtt vagyunk Zaynel, mert szeretem tiszta szívemből, és ez nem  a feledet része-mondta ki végül 
-Értem, ezt nem tudtam. Én...én...sajnálom, hogy úgy letámadtalak, csak hihetetlen ez az egész-mondtam-és nyugi, tőlem nem tudja meg senki.
-Köszönöm Harry-ölelt meg Jenni.
*Jenni szemszöge*
Gondolkoztam a szobámban. Ez egy nagyon nehéz helyzet most nálam. Nem tudom mit tegyek.Hogy mondjam el a Főnöknek is, hogy együtt vagyok Zaynel. Leharapná a fejem.Inkább nem mondok neki semmit, mert még ki tudja, hogy mi fog történni.De egy valami biztos:  Ha nem lenne  sötét, sosem látnánk a csillagokat. Azaz, ha valami rossz történik, azután már csak jó következhet. De most nagyon érdekes ez a helyzet. Tényleg, igaza van Harrynek is. Hogy tehetem ezt Zaynel? Hogy tehetem ezt velük? Megbíztak bennem, én pedig elárultam őket. Ekkor eszembe jutott valami. Régebben dalokat írtam. Sokat, nagyon sokat. Odamentem a zongorámhoz, és elkezdtem játszani az egyik dalt. Egy dal, amit megtanultam átérezni szöveg nélkül is. Egy dal, amit sosem felejtek el. Egy dal, ami több, mint egy dal.
Miután lejátszottam, eleredtek a könnyeim. 
(Innen olvasd zenével:http://www.youtube.com/watch?v=F-4wUfZD6oc
"Megkaptam azt, amire mindig is vágytam.  A szerelmet, mégis félek, mert nem akarom elveszíteni. Félek, hogy soha nem lehet igazán az enyém. Az élet, ami sokszor nehéz, sőt...inkább ritkán  könnyű. Most boldog vagyok, de egyben szomorú is, mert szeretem azt az embert, akit egész életemben kerestem, de s tudom, hogy ennek egyszer vége lesz. Mert semmi sem tarthat örökké...talán még a szerelem sem."
Ezek kavarogtak a fejemben.  Sírtam, mert féltem. Féltem, hogy ha Zayn megtudja ezt az egészet, akkor soha többé nem fog úgy rám nézni, ahogy azelőtt.Félem, mert mindent elveszíthetek, amit felépítettem. De egyszer mindent el kel mondanom neki. Nem fogom bírni...a titkolózást, az egészet három hónapig. Sírásomba telepkezem, nem bírtam tovább. Szörnyű volt. Az egész életem agy romhalmaz. Egy szörnyeteg vagyok....egy szörnyeteg, aki mindenkit átver, még a szerelmét is. 


Ennyi lett volna az 5.rész. Remélem tetszett,és ha megkérhetlek titeket, komizzatok ;))))))

2013. április 3., szerda

4.rész Végre megvan az, amit mindenig is kerestem. A szerelem...

Nem gyűlt össze a három komi. Mit rontok el? Segítsetek, ha valami nem tetszik, mert kezdem úgy érezni, hogy nem is izgalmas a sztori. Komizzatok, mert az nekem eléggé sokat jelentene. Úgy érzem, hogy abba kel hagynom az írást. Nem tudok mit tenni. Én sajnos nem tudom ki találni, hogy ti mit gondoltok. Ezért kérem, hogy komizzatok, ha tetszik. De úgy tűnik nem, ezért hamarosan be kel fejeznem :'(((((((



Reggel kellemesen ébredtem. Lementem a napaliba, ahol csak Zayn volt.
-Jó reggelt-mondtam
-Neked is-mosolygott , ahww, az a mosoly *---*
-Többiek?-kérdeztem
-Elmentek moziba-válaszolt
-És te miért nem mentél?
-Nem volt kedvem-mondta újra-mellesleg, gyönyörű vagy-súgta a fülembe.
-Ne már, el fogok pirulni-mosolyogtam
-Azt szeretem-mondta.
A reggelimet csináltam.Hirtelen egy kezet éreztem a derekamon.Megfordultam, de Zayn volt ott. Mélyen a szemembe nézett.Mosolygott.
-Zayn...-mondtam
-Shhh...-tette az úját a számra, majd megcsókolt.Először meglepett, de jó volt. Ekkor elléptem tőle.
-Bocsi, nem tudom mi van velem mostanában, de...ha a közelemben vagy, nem bírom ki, hogy ne érjek hozzád, hogy ne csókoljalak meg. Nem bírom-mondta, mire kikerekedtek a szemeim.-Én...most nem tudok neked erre mit mondani. Időre van szükségem-mondtam, majd felszaladtam a szobámba. Az első szerelem csodája, meg ilyesmi.Hihetetlen,  micsoda különbség van aközött, hogy olvasod, vagy a moziban látod, mintha átélnéd.Alapjában véve önző alak vagyok. Túlságosan vágyódom a társaságára, semhogy képes lennék azt tenni ami helyes.Ez lenne a szerelem?Sokszor elképzeltem már, de nem ilyennek. Ez valahogy furább. Nem tudom.
Kopogtattak az ajtómon.
-Bejöhetek?-kérdezte Zayn, megismertem a hangját
-Persze-mondtam neki. Bejött, majd leült az ágyamra. 
-Ami lent történt...én nem tudom mi ütött belém.Mindent komolyan gondoltam-mondta
-Én másnak képzeltelek. Olyannak, aki nem igazán tud beleszeretni senkibe. De most...most...más vagy-mondtam neki
-Igen, tudom. Mindenki erősnek lát, pedig belül romokban heverek. De ezt senki nem veszi észre, mert nem mutatom ki-mondta. Közel hajolt hozzám, majd megcsókolt. Már tudtam mit kel tennem. Én szeretem. Szeretem ezt a srácot. Egy hosszú csókba forrtunk össze. 
- Szeretlek - suttogtam.
- Most már te vagy az életem - felelte egyszerűen.
Rámosolyogtam. 
-Most ez azt jelenti, hogy..te és én..vagyis hát mi-mondta nyögve, mire akaratlanul is elnevettem magam
-Igen, együtt vagyunk-mondtam boldogan, mire felállt, és szenvedélyesen megcsókolt, meghúzta az alsó ajkam.
 Nem érdekelt, hogy mi lesz, ha megtudja, hogy kém vagyok, és az sem, ha meghalok holnap, csak a pillanatnak élek, és ezt senki és semmi nem teheti tönkre.Annyira boldog voltam. Nem tudom elmondani. Csak azt éreztem, hogy én megtaláltam azt a személyt, akit kerestem, és soha nem akarom elveszíteni. A szerelem az egyik legvarázslatosabb, legkülönlegesebb, és legritkább dolog a világon, nem véletlenül akarja megtalálni mindenki, de ha egyszer megvan, nem engedik.Olyan, mint a szél: nem láthatod, de érzed. 

2013. március 31., vasárnap

3.rész Buli, csók...

Nagyon köszönöm a 2 kommentet. :33333 Remélem ez a rész is tetszeni fog :)))))


-Srácok, tudjátok, hogy a lányok tegnap érzetek. És meg sem ünnepeltük. Mi lenne, ha ma elmennénk az egyik barétom clubbjába?-mondta Harry
-Felőlem-mondtam
-Oké-mondta Liam és Niall egyszerre
-Okés-mondta Louis
-Mehetünk-mosolygott Tara
-Akkor ez meg van beszélve-mondta Harry-legyetek kész este 8ra.
-Oké-mondtam-akkor megyek készülődni, mert már hat óra.Tara, te nem jössz?-kérdeztem
-De, megyek-mondta, majd elindult felém.
Felmentünk a szobámba. 
-Szóval, ki vele, mi van közted és Harry között?-kérdeztem nevetve
-Semmi, nincs semmi-pirult el 
-Ne már, látom rajtad, hogy volt valami. Na, ki vele-mondtam
-Szóval...tegnap megcsókolt-mondta Tara még mindig kipirult arccal
-És ezt nem is akartad elmondani?Na most megfizetsz-mondta, majd elkezdtem párnával ütni  a fejét, amiből egy szép kis párnacsata lett.Nagyon nagy zajjal voltunk. A fiúk hirtelen berontottak a szobába.
-Úr Isten, mi történt itt-mondta Niall
-Párnacsata-nevettem
-Azt látom, de nem arról volt szó, hogy készülődni fogtok?-kérdezte megint
-Júúúj,  a buli, teljesen megfeledkeztem róla-mondta Tara
-Akkor most készülődjetek, a takarítás ráér-mondta, majd kiment a szobából.Mi Taravalhangos nevetésbe kezdtünk.
-Na jó, készülődjünk-mondtam, majd nekiálltunk öltözni. 
***
-Kész is vagyunk-mondtam, majd lefelé vettem az irányt.
-Már ideje volt...-mondta Niall
-Ezért megérte várni-mondta Harry tátott szájjal, majd Tarara nézett, aki tiszta piros lett.
-Mehetünk,?-karolt meg Zayn
-Persze-mondtam, majd elindultunk a buliba. 
Nagyon jól éreztem magam 
Sokat beszélgettem Zaynel, és nagyon kedves.Nem tudom, miért kel változtatnunk rajta. 
-Megyek, hozok valami piát-mondta Zayn a fülembe, amitől libabőrös lettem
-Oké-súgtam vissza a fülébe.
Én elkezdtem ringatni a csípőm a zenére. Nagyon jó volt, de egyszer csak egy erős kéz tapadt a derekamra.Megfordultam, és a srác állt előttem, akiből csak úgy ömlött a piaszag. Elkezdte csókolgatni a nyakam.
-Hagyj már békén-mondtam neki
-Nyugi cica, nem foglak bántani-mondta. Ezek után észrevett Zayn is, és sietett felém. A pasi még mindig engem csókolt. Már nagyon megelégeltem, és tökön rúgtam, még mielőtt Zayn ideért volna hozzám.A pasi rögtön elesett. Én meg egy jót nevettem rajta.
-Hú, te aztán nem vagy semmi-jött oda hozzám Zayn két martinivel
-Így jár az, aki velem akar szórakozni-kacsintottam Zaynre. 
A buli után hazamentünk.Én bedőltem az ágyba, teljesen hulla voltam. 
Hamar el is aludtam.
***
Reggel későn keltem. Már dél is elmúlt. Mentem lefelé a lépcsőn.A többiek már felkeltek.
-Jó reggelt-mondtam még nyúzottan
-Neked is Csipkerózsika-jött oda hozzám Zayn.
-Zayn, kérdezhetek valamit?-mondtam
-Persze-fordult felém
.Mit csináltam tegnap?-kérdeztem-arra emlékszem, hogy egy pasi tökön rúgtam, de semmi másra-nevettem
-Komolyan nem emlékszel?-kezdett el nevetni
-Komolyan. Miért? Mit csináltam?-kérdezte értetlenül
-Megcsókoltál-mondta,majd közel jött hozzám Zayn, és még a fülembe súgta azt, hogy azt mondtam: Kívánlak.
-Ez mos komoly? Nem szivatsz?-kérdeztem tőle
-Nem-mondta, majd nevetni kezdett
-Jobb lett volna, ha nem kérdezek semmit-nevettem én is
-Nem is csodálom, hogy nem emlékszel-mondta nekem Zayn
-Miért?-kérdeztem
-Hát, annyi piától...-nevetett megint
-Akkor azért fáj a fejem.Megkérhetlek valamire?
-Persze-válaszolt
-Csinálnál nekem egy kávét?-néztem rá
-Persze-mondta, majd nekiállt a kávém csinálásának.
Meglepődtem, hogy azt mondtam Zaynek, de nem is sajnálom, mert elmondhatom, hogy Csókolóztam Zayn Malikkel.


3 komi, és kövi rész :P



2013. március 30., szombat

2.Első nap

Nagyon szépen köszönöm a 2 kommentet :33333 Örülök, hogy tetszik.Remélem, hogy továbbra is jeleztek majd nekem vissza, hogy milyenek a részek, milyen maga a blog. Nagyon boldog vagyok. Szóval, nem húzom tovább az időt, jó olvasást! :))))



Reggel álmosan nyitottam ki a szemem.Ma van a küldetés első napja.Nagyon izgulok, de nem tudom miért :) Kikeltem az ágyból,és átmentem Tara szobájába.Ő még nagyban aludt. Tudni kell róla,hogy nem az a koránkelős típus.De most kivételt kell tennie.Szólongattam, de nem reagált. Még csak meg sem mozdult.Ide keményebb ébresztés kell.Ha harc, hát legyen harc :D. Elővettem a rádiót. Feltekertem a hangerőt teljesen. Odatartottam Tara füléhez, és bekapcsoltam. Éppen egy rock zene ment. Tara annyira megíjedt, hogy leesett az ágyról :DDDD
-Te normális vagy?-kérdezte
-Nem, de ez nagyon vicces volt-nevettem rajta
-Nekem annyira nem-mondta
-Na öltözz fel, mert 2 óra, és mennünk kell-mondtam neki
-Hova?-kérdezte
-Hát a belvárosba, hahó, te itt laksz?-kérdezte tőle
-Ja, igaz-mondta, majd megindult a szekrénye felé.
Viszonylag hamar felöltözött.Nagyjából így nézhettünk ki:

Én:

















Tara:















-Mehetünk?-kérdeztem

-Igen-mondta Tara, majd felkaptuk a csomagjainkat, és beültünk a kocsinkba.Egy jó 2 óra hosza alatt oda is értünk London belvárosába. Nagyon szép hely.
-Valamit elfelejtetünk-mondta Tara
-Ugyan mi?-kérdeztem
-Hogy fogjuk őket megtalálni, és hogy érjük el, hogy barátok legyünk?-kérdezte
-Úgy, hogy kiadjuk magunkat az egyik srác rég elfeledett unokatesóinak-mondtam
-És ha kiderül, hogy nem is vagyunk azok?-vont kérdőre újra
-Nem fogják megtudni-kacsintottam
-Akkor jó-mondta Tara.
A lakcímüket tudjuk. Mikor odaértünk a házhoz, félénken kopogtatta be.Az ajtó 2 percen belül már nyílt is.
-Igen?-nyitott ajtót a szőke fiú, azt hiszem Niallnek hívják.
-Szia, te vagy Niall Horan?-tette fel a kérdést Tara, pedig jól tudta, hogy ő az, de nem derülhet ki, hogy kémek vagyunk.
-Igen. Segíthetek?-kérdezte kedvesen
-Hát te nem is tudsz rólunk?-kérdeztem
-Miért, kik vagytok?-kérdezte
-Te vagy az uncsi tesónk-mondtam
-Én?Ez biztos?-nézett ránk
-Igen, ha csak nem él még egy ír származású Niall Horan a városban-nevettem
-Gyertek be-mondta
Bementünk, és helyet foglaltunk a kanapén
-Ó, bocsi, még a neveteket sem tudom. Hogy hívnak titeket?-kérdezte
-Én Jenni vagyok, ő pedig Tar-mutattam az "unokatesómra"
-Értem. Tudjátok, hol fogtok élni?-kérdezte megint
-Úúúú, ezen nem is gondolkoztunk-kaptam a kezem a fejemhez-szerintem egy szállodában-mondtam
.Neeeem, soha. itt fogtok laki velem, vagyis velünk-mondta
-Ezt nem fogadhatjuk el-mondta Tara
-De, mégis csak az unokatesóim vagytok-mondta-csak egy kicsit, és ha nem érzitek jól magatokat, akkor keresünk valami szállodát-mondta
-Jó-bólintottam. Ekkor nyílt az ajtó.
-Hello....sztok-mondta a göndör-Niall, miért nem szóltál, hogy angyalok vannak nálunk?-mondta lélegzetvisszafojtva  mire mindenki nevetett.
-Mi ez a nagy nevetés?-kérdezte a csíkos pólós, akinél egy galamb(?) volt-Húúúú-lepődött meg ő is
-Én is így reagáltam-mondta Harry, aszem' ez a neve
Mire mindenki bemutatkozott mindenkinek, szépen megismertük egymást. Nagyon jól éreztem magamat velük,Kedvesek, nagyon. Csak azt nem értem, hogy min kell változtatnunk, hiszen Zayn sem hibátlan, de akkor is...rendesnek látszik....Vagy ez csak LÁTSZAT?Nem tudom.
Elfáradtam ma, így az ideiglenes szobába mente, és lefeküdtem aludni. Tara lent maradt, még beszélgetett Harryvel. Szerintem tetszik neki, de Tara s tudja, hogy ez lehetetlen, mert ő egy kém, Harry pedig egy világsztár.De ki tudja, mit hoz a sors.
***
Reggel mikor kinéztem az ablakon, nagyon szép idő volt. Hiszen nyár van, de Londonban általában esik az eső.Na mindegy, örülök. 
Lebaktattam a lépcsőn. Már mindenki lent volt. 
-Jó reggelt-köszöntem álmosan
-Szia, jól aludtál?-kérdezte Zayn
-Igen-mosolyogtam
-Örülök. Csináltam neked kávét-mondta
-Ohhh, isten vagy-mondtam
-Nem, csak Zayn-nevetett
Leültem, és beleittam a kávémba.Isteni volt.


2 komi, és hozom a következő részt ;)


1.rész Átváltozás

Reggel van. Reggel 8 óra, és én itt ülök a teremben, és várom a főnököt. Nem tudom, miért hivatott, de már mindegy is. Tara is megérkezett. kicsit furcsának találtam, hogy ő is bent van, de nem igazán érdekelt. Fő, hogy nem fogok unatkozni :)
-Szia-köszönt nekem vidáman
-Szia neked is, de mi ez a nagy vidámság?-kérdeztem
-Te még nem is tudod?-nézett rám nagy szemekkel
-Nem, mit kellene tudnom?-kérdeztem
-Hát...szóval..tudod, hogy van az a küldetősünk, hogy meg kell változtatunk egy ember életét
-Igen?-kérdeztem
-Szóval..az az ember...ZAYN MALIK!!!!-mondta mosolyogva
-Az meg ki?-kérdeztem
-Szent isten, te honnan jöttél?-mondta
-Nem tudom-nevettem-de elmondanád, hogy ki az?-mondtam neki
Persze, Szóval minden ott kezdődött, hogy bekerült az X-Faktorba.......
Másfél órán át hallgattam, hogy ki is az a Zayn Malik
-....és már világhírű a banda-mondta
-Úr Isten. Ez mind két év alatt történt?-tettem fel a kérdést igazából magamnak
-Igen-mondta, de akkor jöt be a főnök
Sziasztok lányok-mondta a főnök
-Jó napot Mr.Kidman-mondtuk egyszerre
-Lányok, gondolom tudjátok a hírt-mondtam a Főnök
-Igen-mondtam-mikor kell kezdenünk?-kérdezte Tara
-Holnap, addigra egy átlagod tinilánnyá kell varázsoltunk titeket. Szóval-munkára fel-csapta össze a tenyerét, és akkor jött be a sok sminkes, fodrász, manikűrös,divattervezőm és teljesen átváltoztattak minket.
Én ilyen lettem:















Tara pedig ilyen:















Szerintem elég jó lett. Ügyesek voltak az emberek. Már simán csal egy átlagos Londoni tinilánynak nézünk ki. Sóval:
AKCIÓRA FEL!!!!!!!